Csofronka

Csofronka egy hegy a Hagymás-hegységben, Fehér-mezőtől észak-nyugatra, tetején látható a Csofronka szikla (1607 m). Megközelítése a legegyszerübb a Pongrác tetőről a kárpátok fő gerincét jelző piros sáv mentén, érintve Ló-havast, esetleg Kovács Péter felől a piros keresztet követve Meggyes-nyak és Ló-havas érintésével. Meggyes-nyak után a piros kereszt jelzéstől elválva beleérkezünk a piros sáv jelzésbe, van még egy lehetséges útvonal, kissé meredek, a Gyilkos-tótól, Juh-patak völgyén kék sáv jelzést követve, maja csúcs alatti kereszteződésnél jobbra kanyarodva érhetünk fel.A csúcsra feljutni nem kell nagy tapasztalat, egy kis kersgéléssel rá lehet találni az ösvényre, melyik a csúcsra felvezet, mivel eléggé benőtte a gaz (majd eltakarítjuk), elérünk egy kis szorosba, ahol  a legvégső megpróbáltatás kb 4-5 méter sziklamászás, de nem veszélyes . A kilátás az mindenért kárpótol, páramentes időben belátható fél Székelyföld, Neámc(Neamt) és Bákó megye egy része. Mindenkinek ajánlom.

A fenyő útja

A fenyő útja közel áll a szívemhez, mivel egy részének a feljelzésében én is segítettem. A Fenyõ Útja ötletének eredtisége abban áll, hogy ez egy olyan körút, amely részben egy hajdani kisvasút nyomvonalát követi és nemcsak természeti illetve tájbeli értékek látványát biztosítja, hanem olyan települések között könnyíti meg a természetbarát közlekedést, amelyek mindig is kapcsolatban voltak egymással. A Fenyõ Út hossza kb. 200 km. Szálláslehetõségek a Kovács Péter-i tanyákon, a 4 Km Motelnél (Gyergyószentmiklós) , a Gyilkostónál, a Hágótő-i tanyákon, Cengellér-i tanyákon vagy Borszékon vannak. Közlekedni lehet gyalog, biciklivel, lóháton, sítalpon, kutyaszánon.

A Fenyõ útja Balánbányáról indul a katolikus templom elõl (125-ös megyei út keresztezõdése a Kovács-pataka utcával) és a városon halad át kb. 1 km-t, párhuzamosan az Olttal.
A város végétõl (1. jelzõtábla) kék sávval jelzett úton érhetjük el a Kovács Péter-i tanyákat (2. jelzõtábla). Az Olt völgye turisztikai látványosságokkal kecsegtet: apró vízesések vagy örvények, borvízforrások, hegyvidéki házak, védett növények és állatok – sárga tárnics, havasi gyopár, zerge, siketfajd, mogyorótyúk-, erdei gyümölcsök és gombák.
Észak felé 7 km-t haladva a kék kereszttel jelzett úton, elérjük a 4-es Km Motelt, Gyergyószentmiklós közelében. Itt jobbra kanyarodunk (3. jelzõtábla) és a sárga kereszt jelzést követve, folytatjuk utunkat a régi vasút nyomvonalán. A múlt század elején, 1910-tõl 1918-ig gõzmozdony szállította a fát és a kalandra vágyó turistákat Gyilkostó és Gyergyószentmiklós között. Alig öt kilométer megtétele után (4. jelzõtábla), az országutat keresztezve, a Békény patakkal párhuzamosan haladó erdõkitermelõ úton megyünk tovább.
Nagy György-patak befolyásához érkezve jobbra térünk (5. jelzõtábla), majd 400 m után, elhagyva a patak medrét, szintén jobbra kanyarodunk. Meredek ösvényen vezet tovább utunk a hajdani vasút vonaláig: a viadukt hiánya kényszeríttet erre a kitérõre. Harántozva a Nagy György és a Kis György patakok völgyét, elérjük a Pongrác-tetõt (közel 1255 m – 6. jelzõtábla) ahol turista-utak keresztezõdésénél, továbbra is a sárga kereszttel jelzett csodálatos úton haladunk tovább. A Nyír-Csutak (Kis-havas) lábánál utunk éles szögben visszatér az országúthoz és keresztezi azt (7. jelzõtábla). Gyergyószentmiklós felé, 250 m aszfalt-út megtétele után balra, a vas- és beton korlátok közötti szabad részen átjutva, folytatódik a Fenyõ Útja. Ezt az útszakaszt csak gyalogosoknak ajánljuk. Kerékpárosok, a Gyilkostó felé vezetõ országúton 1500 m megtétele után, a kõbányával szemben, rátalálnak a zöld útra.
A Verskõ-patakkal párhuzamosan haladva, elérünk a Lóhavas patak befolyásához, ahol jobbra térünk. A Veresszakál csúcsot megkerülve, balra a nyergen áthaladva, beérünk a Kapros patak völgyébe, amely a Juh patakig vezet bennünket (8. jelzõtábla). Itt véget ér a sárga kereszt jelzés. A kék sávval jelzett úton jobbra kanyarodunk, a Gyilkos-havas és a Fekete Hagymás lábánál folytatjuk utunkat, míg el nem érünk az Alsó Fehérmezõre (9. jelzõtábla). Itt az irányító oszlopnak használt száraz fenyõnél, szintén turista ösvények gócpontjával találjuk szembe magunkat.
Utunk, éles szögben visszafordul jobbra a piros sáv jelzésen. Ez már a Kárpátok fõgerince. Gyönyörû kilátás tárul elénk: a Görgényi-havasok, a Gyergyói- havasok és a Nagyhagymás vonulata. A Csofronkát és a Ló-havast érintve a következõ eltérõ balra, Meggyes-havasra visz. A piros kereszt jelzést követve (10. jelzõtábla), a Maros és az Olt vízválasztó gerincén, Kovács Péter tetõre jutunk, ahonnan a kék sávval jelzett úton vissza érkezünk Balánbányára.

A Pongrác tetőn választhatjuk a Fenyő útja második szakaszát a nyerges-nyak felé, párhuzamosan haladó kék és piros sáv jelzésen (11.jelzőtábla). Nyerges-nyakon kétfelé ágazik az út. Ha a piros sávon haladunk tovább (12. jelzőtábla), a Gyergyói-havasok főgerincén eljutunk a tatár-tetőn (14. jelzőtábla), Cengellér-hágón (15. és 16. jelzőtábla), a Közrez-nyakon át (20. jelzőtábla) a Kránga-tetőig (Borszéki hágó). Innen, a kék sávval jelzett utat követve Borszékig mehetünk (21. jelzőtábla). Ha a sárga kereszt jelzést választjuk, Hágótőre érünk egy árnyékos, vadregényes úton.(13. jelzőtábla) Látnivaló a falufeletti hegylábon álló fa harangláb. A Putna völgyében, az egykoron lefektetettvasútvonal nyomvonalon halad a sárga keresztel jelzett út Orotváig (17. jelzőtábla). Innen az észak felé a kék sávon indulva (18. jelzőtábla), a Közrez-nyakon át (19. jelzőtábla, Borszékree érünk. Ez az út a Halaságon visz át, ahol bármilyen igényt kielégítő gyógynövény készítményt vásárolhatunk a néhai Csibi Imre bácsi utódaitól. Borszék székelyföld, sőt Erdély legismertebb üdülőhelye (volt). Hírnevét kitűnő ásványvizeinek köszönheti. Több világkiállításon nyert arany-, ezüst-, vagy bronzérmet. Nem véletlenül kapta “az ásványvizek királynője” címet. Borszékről a Kránga-tetőig a 15-ös országúttal párhuzamosan halad a kék sávval jelzett út (22. jelzőtábla).

Az útvonal impozáns: két – három napos részenként érdemes bejárni, annál is inkább, mert az ivóvizet, esőkabátot, esetleg sátrat kell vinni. Jó utat kivánunk

Megvalósításában partnereink voltak: Polgármesteri Hivatal – Balánbánya, Polgármesteri Hivatal – Gyergyószentmiklós, Dancurás Hegyimentõ Csapat – Gyergyószentmiklós. Anyagi hátterét a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány biztosította.

Azonkívül keresek vállalkozó szellemű ebereket akik bejárnák velem 7 – 10 nap alatt.

Képek nemsokára lesznek és térkép is csak be kell scanneljem DD. és örvendek, hogy kibővített formában még nincs fent a nete, de mostmár igen

Likas zsomboly

Mi is az a zsomboly? A zsomboly elnevezés népi eredetű, aknabarlangot jelent amit a barlangászok is átvettek. Az aknabarlangok sorában a legismertebb a Likas-zsomboly, a Hagymás-hegységben talán az egyetlen, amelynek az alsó barlangjáig el lehet jutni. A csoportjaimat, ide mindig el szoktam vinni. Ha valakinek kedve támadna leereszkedni, az a Gyilkostó Adventure közreműködésével megteheti. Jelenleg a Békás szoros – Nagy Hagymás nemzeti parkhoz tartozik. Megközelítése Pongrác tetőről a piros sáv jelzést követve Hágótő irányába, a Nyerges nyaki esztena után az elágazásnál jobbra, majd egy meredek ösvényen a kék pont jelzést követve egész a zsombolyig érhetünk, visszafele mehetünk az úton hol jöttünk, de úgy nem érdekes, ezért a kék kereszt jelzést követve eljuthatunk a Gyilkos tóig. Viszont jöhetünk a Gyilkos tó irányából is, itt számolni kell a 700 méteres emelkedővel, de a táj szépsége kárpótolja a fáradalmainkat.

Ha valaki kiváncsi lenne a Zsomboly részletes leírására az megtekintheti az alábbi linket

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/w/wildfere/likas.htm

A Súgó barlang

Mindig szivesen írok erről a barlangról, hisz sok emlékem kötődik ehhez a helyhez. Már kisiskolás korom óta látogatok el ere a helyre, hol autóval, hol pedig gyalog. A barlang kb 15 évig egy Szita elnevezésű uriember keze alatt volt, az meg is látszott (miután a vezetést átvette egyGyilkostó Adventure nevezetű civil szervezet) hogy mit tevékenykedett az idők során, hát egy háznak nem nevezhető valami, szemetes környék, szemetes barlang, na meg egy jó remorkára való gyűjtemény. De hála egy kitartó csapatnak, a mai kép teljesen más, felújított menedékház, kitisztított barlang, új kutatások megkezdése és még sok érdekesség (el kell látogatni. Hétvégenként mindig nyitva tél folyamán is. Nyáron hétköznaponként is, általában 10-17 óra között . Előre bejelentkezett csoportoknak mindig készen áll a csapat. Tel.+40743 362 132.  Ugyanakkor szállásl is van a Súgó menedékházban valamint sátrazási lehetőség.).

A barlang történetéről annyit, hogy 65 millió évvel ezelőtt, a Paleocén korban, gyürődéses mozgások során, alakult ki, és a Gyergyói-Havasok, 1568m magas, Síposkő tömbjének délnyugati nyúlványában húzódik. és ami következik azt nem én idézem, hanem bemásolom. A barlangrendszer térbeli elhelyezkedését, a tektonikus preformáltság jellemzi. A barlang emeletes járatrendszere a Rebra sorozat mezometamorfikus kristályos pala összletében képződött a dolomitos és kristályos mészkőben a vetők és repedések mentén. A kristályos mészkő, amelyben a rendszer kialakult, pontos, szakszerű azonosítást igényel, ugyanis a barlangpatak torkolatánál már nincs mészkő, helyét a kristályos pala veszi át föl egészen a csúcsig.
A 1-es száraz bejáratától balra egyetlen forrás van, ami 5-6 m után eltünik, ami azt jelenti, hogy a barlangból kilépő patak belső, földalatti erekből gyül össze. A felszín, u.n. “fedett” karszt amelyet 70-80 éves lucfenyőállomány, fű és moha borít.

A barlang egy négyemeletes rendszer, amelyben egy alsó szint képezi az aktív vagyis a patakos, vizes részt egy bejárattal, a három felső szint pedig az ezután következő emeleteket két bejárattal.

Hogy mikor találták meg a Súgó barlang vizes bejáratát, arról pontos adat nincs, de az biztos, hogy a környékbeli lakosok többszáz éve tudtak, erről a nép szavával élve „Lik”-ról.

Ezt a barlangot is, mint sok mást az országban a nép nevezte el. A vizes és felső járatokban a levegő áramlása gyors, a külső hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozásának függvényében, így a huzat jelenléte állandó a járatokban.

Nyáron a levegő, a vizes járatból áramlik ki, télen az 1-es száraz járatból olyannyira, hogy a növényzetre vastag zuzmóra réteget húz.

A huzat és a víz zúgása egy suttogó, susogó hangot idéz elő, ami nagyon erős a vizes járatnál ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki a szájon. Valószínüleg erről a suttogó hangról kapta a barlang a nevét.

A nép ajkán a valós történetek kiszíneződtek, nem létező mozzanatokkal, hősökkel gazdagodtak.

Tarisznyás Márton muzeológus-történelemtanár számos népmondát gyüjtött össze vidékünkről, beleértve a Súgó-barlang mondáját is.

Az egyik monda szerint, a Súgó-barlang a Háromkút határrészen egy másik barlanggal van összekötve. A barlangban, a hiedelem szerint „csepeg az arany”, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt, három veder telik meg arannyal, amit csak kevesen tudnak elvinni.

A múlt század végén két férfi és egy nő jött érte. Meghatározott időpontokban tüntek fel, éspedig minden hetedik év Pünkösd előtti pénteken este, vagy Szt. János (jun. 24) éjszakáján.

Megtévesztés végett, lovaikat fordítva patkolták. Sokan álltak lesben a jelzett időpontokban, hogy felfedhessék a személyek kilétét, de a vállalkozás kudarcba fulladt, mert nem tudták mikor jár le az a bizonyos 7 év. Ha valakit érdekel a folytatás akkor ezt másolja be http://www.gyilkosto-adventure.com/index.php?mdn=tajleiras&pgn=tajleiras_sugobarlang